2011. január 25., kedd

4.hét január 25-30.

Kendo hétfő:
Kezdő
az elején bemelegítés majd lábmunka, ahol Abe mester a shinai fogásról beszélt és arról hogy nem fontos teljesen leengedni a hátunk mögé a kardot. Azt is mondta, hogy mivel mindenkinek más testi adottságai vannak (kar hosszúság, csuklók lazasága) így mindenkinek máshol lesz az a határ ahol a kisujj meglazítása nélkül már nem lehet lejjebb engedni. A sok gyakorlat közül ahol minden meg van határozva talán ez lehet a kezdők számára az első lépés saját stílusuk kialakítása felé, hiszem mindenkinek máshol van az a határ ahonnan kényelmesen mégis feszesen vághat. aztán következtek az alaptechnika gyakorlások. Az edzés vége felé bogu-s motodachi-k segítettek a men kirikaeshi, do kirikaeshi, majd a men fumikomi elmélyítésében. az edzés a szokásos erősítés zárta le.
(írta: Pálinkó T.)
Páncélos
Az edzés elején Abe mester arról beszélt, hogy próbáljuk természetes módon, testünknek megfelelően vágásra emelni a kardot. Nem az az elsődleges, hogy a kensen meddig emelkedik, vagy hátul vízszintes alá esik-e (hiszen pl. kotét viselve úgy sem lehet ugyanaddig emelni) hanem az hogy a kisujj-gyűrűsujj ne legyen laza a shinai felemelésekor sem. Ugyanakkor persze célszerű a szükségesnél nem jobban felemelni, vagy hátraengedni a kardot. A szükséges nagyjából szemmagasság felett van, tehát a bal kéz alatt kinézve jól lehet látni az ellenfelet.

Bemelegítés után egyedüli és páros suburi- és technikagyakorlás következett, majd 30-as men-kirikaesi, majd 20-as do kirikaeshi, men-kotemen uchikomi motodachival és motodachik egymással.
Kote-men vágásnál lényeges, hogy bőven to-maból induljon a shitachi, belépéssel érjen issoku-itto-no-maba, a motodachik pedig igyekezzenek a helyes távolsággal segíteni a shitachi gyakorlását.
Ezután mawarigeiko következett, zárásképpen pedig normál kirikaeshi.

Edzés után Abe mester arról beszélt, hogy a hazai kendósok létszáma csökkent a tavalyi évhez képest, pl. a szomszéd klub esetében a felére. Az MJKK létszáma szerencsére stabil, de sok nehézség van azzal, hogy sokan késve fizetnek, nem küldik el a sportorvosi dátumaikat, megnehezítve az adminisztrációt végzők dolgát. Kérte, hogy figyeljünk oda erre is, segítsük egymást.
(írta: Vachter Á.)

Kendo szerda (haladó páncélos):
Az edzés elején sok men és kote-men uchikomi gyakorlás volt, majd a végéig jigeiko.
  • A végén Abe mester két dologról beszélt. Az egyik az, hogy alapesetben a saját shinaink a jobb oldalon legyen issoku-itto-no-maban, ha a vágás is így történik, akkor sikertelenség esetén onnét lehetőség van további támadásra, de ha a kardok bal oldalon van az ellenféléhez képest, akkor az összevágás után megakadnak. Természetesen ha tudatosan, direkt vág valaki balról (pl. vmilyen technika miatt), azt lehet, de általános gyakorlásnál jobb oldalon legyenek a shinaik.
  • A másik dolog, hogy ha van valami olyan technikánk, amit szeretünk alkalmazni, azt kezeljük úgy, mint egy jokert a kártyában, tehát ne a vívás elején játsszuk ki, hanem tartsuk a végére. Ez mind versenyvívásra, mind jigeikora igaz.
  • Ha kezdőbbel vívunk, akkor lehetőleg ne használjunk olyan technikát, amit könnyen végre tudunk hajtani, hanem gyakoroljunk számunkra nehezebbet.

(írta:Vachter Á.)

Kendo csütörtök:
Kezdő

Páncélos hóvégi rendhagyó edzés

(írta: xyz)

Továbbra is várjuk a jelentkezőket mind a kezdő, mind a páncélos edzés dokumentálására. Jelenleg összesen hárman vagyunk és ez a létszám nem tudja jól biztosítani, hogy minden edzés rögzítve legyen!

2011. január 18., kedd

3. hét január 17-24.

Kendo hétfő:
Kezdő
Lábmunka, majd alaptechnika gyakorlások. (men, kote, do, men-men, men-do, kote-men, kote-men-do). Ezek után páncélos motodachikkal men fumikomi gyakorlás. Ezen az edzésen nagy hangsúly lett fektetve a shinai fogására. balkéz kisujj fog főleg a többi ujj laza. A jobb kéz minél közelebb legyen a tsubához és minél lazább legyen a fogás, csak a vágás pillanatában fogjunk rá. Az edzés végén erősítés volt.
(írta: Pálinkó T.)
Páncélos
Bemelegítés után choyaka suburi, majd kaeshi-do, suriage-men gyakorlás következett men nélkül. Azonban ma elkezdtünk foglalkozni a katsugi technikával is (katsugi-men/kote/do) először sisak nélkül, később sisakkal a men uchikomi gyakorlást követően. Végül jigeiko-uchikomigeiko következett a motodachikkal, majd a haladóbbaknak ismét jigeiko, az edzés zárása végül 50-es kirikaeshi volt.

Az edzés fő gondolata az volt, hogy bár igen fontos minél többféle technika ismerete, mégis legalább egy év szükséges ahhoz, hogy valaki egy (esetleg) két technikát jól elsajátítson, ha folyamatosan foglalkozik velük. Emellett célszerű magunknak feljegyezni a kiválasztott technika fontos részleteit a pontos és helyes gyakorlás érdekében. Ha mindössze az adott edzésen éppen kapott utasításokat próbáljuk végrehajtani, az edzés hatékonysága jóval alacsonyabb, mintha valamelyest tudatosan készülünk arra, hogy mire kell odafigyelnünk, akár egy technika gyakorlása során, akár jigeiko közben.
(Megjegyzés: a fenti aloldalakon olvasható általános tanácsokat is érdemes néha átolvasni, néhányat kiemelni és arra az aktuális edzésen fokozottan koncentrálni.)

A katsugi technikáról olvashatók leírások itt és itt is. Annyit tennék még hozzá, hogy egyrészt olyan ellenfél ellen célszerű alkalmazni, aki nyomásra hátralép, illetve lényeges pont a katsugi-mennél, hogy lassú belépés után, hirtelen, széles-íves mozgással vonjuk a vállunkhoz a kardot, katsugi-koténél a bal kezünket gyorsan, laza csuklóval emeljük fel, miközben a kensen a vállunk felett hátrafelé egészen a vízszintesig megy hátra, majd ugyanezzel a lendülettel hozzuk is vissza. Fumikomi nem szükséges, okuriashival is lehet.
Katsugi-donál fontos az erőteljes belépés, mind balra, mind jobbra lehet vágni, de lényeges, hogy a vágás erős legyen.
(írta: Vachter Á. )


Kendo csütörtök:
Kezdő
Az edzés elején lábmunka rengeteg egész termen át tartó fumikomival, majd száz choyaka következett, hogy ellazuljon a test felső része. ezek után alaptechnikákat gyakoroltunk. a szeptemberi kezdők men kote do, majd men kirikaeshit. a két teljesen kezdő a reihoval és a chudan no kamaeval ismerkedtek meg. A hakamások először men-men, men-do, kote-men, kote-men-do technikákat gyakoroltak, ezek után men fumikomi következett, amiben két páncélos motodachi is segítségünkre volt.
(írta: Pálinkó T.)

Páncélos
Az edzést kirikaeshi ,majd kaeshi, gyaku, nuki és suriage technika gyakorlással kezdtük, kis lépéssel, valamint fumikomival is. Az időzítésre, és a megfelelő távolságra kell külön figyelmet fordítani, akár még picit hátrafelé is mozoghatunk, hogy a távolság megfelelő legyen. Kaeshi-gyaku do esetén például védés közben belépünk jobb lábbal, majd bal oldalra vagy hátra kilépéskor vágjuk a dot. Fontos, hogy a technikák alatt végig súlypontban maradjon a kéz, és ne csavarodjon a test. Mentsuke után szintén technika gyakorlás volt, menuchi és kote-men gyakorlást követően mozgásban történő kaeshi, nuki és hiki technikák voltak. Végül rövid, 2perces jigeikok következtek, kezdők és haladók számára egyaránt.
(írta:Vincze S.)

2011. január 11., kedd

2. hét január 10-16.

Kendo hétfő:

Kezdő
Az elején lábmunka, majd alaptechinka gyakorlások. Utána három részre osztódtunk, a szeptemberi kezdők főleg a men kirikaeshi részeit gyakorolták egy helyben, a teljesen kezdők ( két fő) járni tanult. A haladóbbak fumikomi-s men-t majd kote-men-t vágtak, itt a lényeg a távolság bemérése volt, hogy a koté-nál sokkal kisebbet kell lépni mint a men-nél és hogy érezzük a kettő közötti különbséget. Utána men és do kirikaeshi következett.
(írta: Pálinkó T.)
 
Páncélos
Az edzés elején gyaku, nuki, kaeshi és suriage technika gyakorlás volt, lépés nélkül és lépéssel is. Mentsuke után (az edzésen résztvevők nagy száma miatt) motodachikkal menuchi gyakorlás volt, kote-men gyakorlás növekvő ismétlésszámmal, majd ezt követően uchikomi. Ezután haladóknak 2 perces jigeiko, kezdőknek uchikomi, végül 5 perces jigeiko következett. A kezdők külön uchikomiztak. Végül zárásnak sayu-men gyakorlás volt. Az edzés egyik fontos gondolata volt, hogy folyamatosan támadjunk, ne pihenjünk (kotai alatt se), rövid idő alatt is minél több támadást végezzünk.
(írta: Vincze S.)

Kendo csütörtök:

Kezdő
A bemelegítés után lábmunka következett, ahol elég nagy hangsúly lett fektetve a sok rövid de feszes okuri ashi-ra. Ezek után ketté vált a csoport, a szeptemberi kezdők az alapvágásokkal foglalkoztak (men, kote, do) majd tovább gyakorolták a kirikaeshi-t. Az egy teljesen kezdő, a shinai fogását és a jogeburi-t gyakorolta. A hakamások az alaptechnikák után (men-men, men-do, kote-men, kote-men-do). Ezek után sayu-men vágások, majd men és do kirikaeshi következett az edzés maradék részében három-három fumikomi-s menuchi-t kellett egymásnak vágnunk.

(írta: Pálinkó T.)
Páncélos
Mintegy 20-an voltunk, bemelegítés után a szombaton vizsgázókkal Abe mester külön foglalkozott, mialatt a többiek men-nuki-do, men-kaeshi-do és men-gyakukaeshi-do, suriage-men alaptechnikával folytatták a bemelegítést. Mentsuke után men vágás (5x) gyakorlás, majd men-kotemen (2x)-men, men-do (2x)-men, men-hikimen(2x)-men stb. uchikomi gyakorlás következett, ahol törekedni kellett, hogy hosszú kiai után induljunk, majd folyamatosan, egy levegővel végezzük. Ezt követően technikát gyakoroltunk, különösen kote-suriage-men-t felváltva. Lényeges, hogy a shinai jobb oldalával végezzük a hárítást, a haladóbb suriage-men vágásnál nem szükséges előre lépés, egy helyben is lehet végezni, illetve magas ellenfél esetén hátra vagy hátra-előre lépéssel a  távolságtól függően. Fontos a suriage technika előtt levinni a shinai-t az ellenfél kardja alá. Ezután jigeiko következett.
(írta: Vachter Á.)

2011. január 7., péntek

1. hét január 3-9.

Kendo hétfő:
Kezdő
Az edzés első harmadában a szokásos lábmunka gyakorlás volt, majd alaptechnikák gyakorlása közösen (men-men, men-do, kote-men, kote-men-do) utána, mint általában két részre szakadt a csoport. A melegítősök alapvágás+alapmozgást gyakoroltak, a hakamások pedig három motodachi segítségével men vágást fumikomival. Itt a lényeg a lazaság, főleg a felső test ellazítása volt, majd onnan villámgyors vágás.
(írta: Pálinkó T.)


Páncélos
Alapos átmozgatással kezdtük a 2011-es év első edzését. Sokféle suburi gyakorlat, nuki,gyaku és kaeshi, valamint suriage technikák voltak kezdésnek. Később mentsuke után a szokásos menuchi gyakorlás, kis kotevágás taiatarival és kote-men, valamint sayumen gyakorlás következett. Az edzés egyik alapgondolata volt, hogy mindenki legyen tisztában a képességeivel, valamint tűzzön ki elérendő célt saját maga számára, ami az egész éves munkát meghatározza.
(írta: Vincze S.)

Kendo szerda (haladó páncélos):
Az edzés központi eleme a suriashi gyakorlás volt. To-maból kiindulva a jobb lábfejet kis mozdulatokkal észrevétlenül előrecsúsztatjuk, miközben a shinai hegye nem (vagy nagyon kis mértékben) közeledik az ellenfélhez. A megfelelő pillanatban a bal lábat hirtelen zárjuk és így indulva vágunk men-t. A suriashinak sok fajtája van.
(írta: Vachter Á.)


Kendo csütörtök:
Kezdő
Lábmunka, ahol törekednünk kellett a minél kisebb lépések elérésére. majd megint közös kihon gyakorlatok, ahogy szintén a már hétfőn említett felső test lazaságát kellett szem előtt tartani. az edzés utolsó harmadában öt motodachival gyakorolhattuk a fumikomi-s men vágást. Egyszerre hatot kellett csinálni, és a fő szempont a levegővétel volt. Ezután do vágások következtek majd egy do-kirikaeshi és végeztünk
(írta: Pálinkó T.)
Páncélos

Az edzést rövid suburival, valamint suriage és kaeshi technika gyakorlással kezdtük. Mentsuke után men vágás gyakorlás volt, valamint uchikomi (Fontos, hogy uchikominál a belépés alatt ne felfelé, hanem inkább lefelé mozdítsuk a shinait, ezzel is nyomást gyakorolva). Ezt követően 8 motodachi állt fel, szinttől függően jigeiko/uchikomi volt. Végezetül két részletben sayumen gyakorlás. Az edzés alapgondolata az volt, hogy egy levegővel minél több támadást kell megpróbálni, uchikomi alatt pedig ne legyen szünet a vágások között.
(írta: Vincze S.)