2012. június 6., szerda

Iaido

Június 5, Kedd

Volt több átfedés a mai edzésen a kendoval kapcsolatban, úgyhogy kendosoknak is érdekes lehet pár gondolat, hiszen mégiscsak ugyanaz a cég vagyunk, csak másik leányvállalat:).

Összesen 9 fő vett részt az edzésen.

Bemelegítéskor a szokásos hara gyakorlatok után ("Ha nem fulladnak meg,ha kényelmes,akkor semmit nem ér. Ennyi erővel logikai játékot is játszhatnának.") akinek volt, az magához vehette a kis suburi tárgyát vagy bokutoját,  és 1-1 kör kirioroshi és chiburui erősítés volt.  

Kihon gyakorlás következett, először előre-hátra lépéssel kirioroshi, majd tachigeiko forma szerint, és 10 koryu mae. Pár felvetődött kérdést beszéltünk meg csoportosan; miért pont a kirioroshi-t, nukitsuke-t, tachigeiko-t és a mae-t gyakokoroljuk először amikor iaidozni kezdünk, majd később is miért maradnak meg ezek az alap mozgások végtelen számban?:)

A válasz az, hogy legalább két alapvető dologgal tisztában kell lennünk,ha japán kardot akarunk használni, a kard elvének megfelelően.

1, Hasuji (él irány)

Ha nem értjük, sőt, rosszabb esetben nem is hallottunk még az él irány fogalmáról, akkor sosem fogunk tudni eredményesen japán kardot használni, ennyi erővel bunkósbotként is alkalmazhatjuk (mivel annak nincs vágóéle és ne hajlik/törik, még eredményesebbek is lehetünk egy bunkósbottal :D). A helyes gyakorlás segítségével mindenképpen el tudjuk sajátítani a helyes hasuji-t, hogy a katak során és általában megfelelő éliránnyal használjuk a kardot, így képesek lehetünk a vágásra.

2, Szelés vs. csapás

 A kard tulajdonságait figyelembevéve kell vágnunk (él irány, él hajlásszöge), azaz megfelelően szelni, nem pedig csak odacsapni. Ha a "vágásunknak" lapos, és egyenlő mértékben csökkenő folyamatos íve van (mint pl. kendoban shinaival), mintha a horgászbotot hajítanánk el, akkor japán karddal nem fogunk tudni szelni, nem fogunk vele hatékony vágást végrehajtani. A vágásunknak picit tojás jellegű íve kell hogy legyen, tehát úgymond a végén picit magunk felé kell húzni, mintha "kihúznánk az ellenfélből", így fog a kard éle a monouchival szelni. Bemutatni sokkal egyszerűbb a különbséget, mint szóban megfogalmazni, de a kendosok értik a problémát amint iaidozni kezdenek:).

Ha ezeket az ismereteket megfelelően elsajátítottuk, akkor tudunk elkezdeni az összetettebb dolgokkal, katakkal foglalkozni, akkor kezdhetjük csak el építeni a tornyot ha jó széles alapunk van:).

Az elméleti rész után katagyakorlás következett, először koryu seiza no bu migi-től nukiuchi-ig, majd pedig a 12 zenken kata, és kis jigeiko.

Az edzés végén páros bokutos gyakorlás volt. Hunor sensei már régóta tervezi hogy kialakít egy eljárást, amivel úgymond felvezeti a Tachi uchi no kurai katak gyakorlását, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő távolság érzet kialakítása,  ezért is kezdtük el kicsit felfrissíteni az érzést, a gyakorolást megfelelő alap vágásokkal. Kendoban már régóta rendszeresítve van ez a fajta gyakorlási metódus, miszerint mindenki felveszi a saját magának megfelelő issoku itto no mai távolságot az ellenféllel szemben, és onnan egy lépéssel vág men-re, kote-ra, do-ra, vagy tetszőleges kombinációt. Természetesen az is fontos, hogy haraból dolgozzunk, a távolságot ne lábbal vagy kézzel szabályozzuk, ne feszüljünk rá, dehát erre való a gyakorlás:).

Nincsenek megjegyzések: